Felébredés, egó, változás, gyakorlók útja, önismeret, spiritualitás

Mi van az egó túloldalán?

Miről szól a Tudatosság, Ébredés útja? Ahogy nevében is benne van, Tudatába kerülünk annak, ami van. Éberré válunk a végtelen valóságra, mely túlmutat a személyes én érzeten, túlmutat az emberi életen. Mi adja annak az érzetét, hogy egy személy vagyunk? Az egó. Amikor ennek az érzete csökkeni kezd, az az egó, mint energiának a csökkenését jelenti. Minél inkább visszahúzódik, annál több teret kap Valódi lényünk, a valóság.

A poszt legfőképpen azoknak szól, kik aktív gyakorlók, és járják a tudatosság útját, de mindenki másnak érdekes lehet.
Találsz már cikket a weboldalon, amiben az egó felerősödését, mint jelenséget taglalom, most nem szeretnék annyira részletesen belemenni, inkább arról az aspektusáról írnék, ami az egó felerősödés után történik.


Ha ezt többször megtapasztaltad már az út során, akkor bizonyára te is tudod, mennyire érdekes egy folyamat ez. Mivel az egó érzelmeket, gondolatokat, érzeteket generál, így teljesen meg tudja téveszteni az egyént. Voltaképpen ezért is van óriasi szerepe a hiteles Tanítónak, Mesternek a spirituális ébredésben haladók számára, mert az út során a legnagyobb ellenség, amivel meg kell küzdeniük, az az önmagukban lévő egó. Ez az egó nagyon ravasz, és minden létező fegyvert bevet, hogy letérítse az útról a keresőt, és ne ébredjen fel, ne világosodjon meg. Miért teszi ezt? Egyszerűen védi a territóriumát. Nem szeretné átadni az irányítást. Az ébredés folyamatában azonban pont ez történik. Ahogy az egó, mint energia csökkeni kezd, tisztábbá válik a tudat, és egyre inkább megérkezik az egyén a tiszta flow állapotába. Ez veszélyes az egó szemszögéből nézve.


Tehát a nagyobb fejlődési pontoknál felerősödik az egó, s mielőtt a kereső megléphetne a lépcsőfokot, hadjáratot indít. Ennek jelenségeit leírom a másik cikkben az oldalon, így most nem megyek bele, csak röviden: Ilyenkor gyakran olyan érzeteket és gondolatokat hoz fel, miszerint jobb lenne nem gyakorolni tovább, mert semmi értelme, esetleg ez egy börtön, ami elveszi a szabadságot, esetleg megkérdőjelezi a tanítóját, mesterét, ideges, mérges, dühös lesz rá. Ilyenkor ha már átestünk ezen folyamaton, akkor jó, mert tudjuk, hogy mi történik. De mivel az egó ravasz, könnyen elhiteti az egyénnel, hogy teljesen igaz, amit érez és gondol, így nagyon résen kell lenni. És ilyenkor nagy segítség, ha van tanító, máskülönben könnyen feladhatjuk azt a rengeteg munkát, amit beletettünk az Ébredésünkbe, a mindennapi gyakorlásokat. Ha tovább tudunk menni, és valamennyi tisztánlátásunkat felhasználva, tovább gyakorlunk, akkor megfejlődjük a szintet, és következő lépcsőfokra lépünk.

Mivan az egó túloldalán? Tiszta tudat. S az ebből fakadó nyugalom, harmónia, béke, boldogság.

Amikor továbbmenve kitisztul a kép, eloszlik az egó ködfelhője tudatunkról, akkor látjuk csak igazán, hogy: “ohhh, tényleg nem volt igaz…tényleg csak az egóm generálta mindezt, mert próbált visszatartani a változástól”. Ekkor lehet megéled azt, hogy tegnap még nem láttál tisztán, esetleg fel akartad adni az utadat, dühös, mérges voltál, ma már újra középpontodban vagy, gyakorlásra, tettrekészen, sőt! És ez egy fontos rész:
Sőt, több az energiád, mint előtte,
nagyobb a tisztaság, növekedhetett az eltökéltség, az elhivatottság.


Mindez miből fakad vajon?


Teljesen egyértelmű, hogy akiben ott a vágy az ébredésre, a megvilágosodásra, azt ebben támogatja az létezés. Teljesen egyértelmű, hogy támogatja a Létezés azt, hogy Önnön részei öntudatra, azaz Ő rá ébredjenek. Ha pedig “támogatja”, az azt jelenti, hogy az út során egyre biztosabbá válik az egyén abban, hogy ez a helyes út, hogy mennie kell, rá kell ébredni, mi ő valójában. S ahogy az egyén egyre közelebb kerül hozzá, úgy ámbár az egó feltörekvések is erősödhetnek, a tiszta tudatból fakadó erőforrások, energia, elhivatottság is csak növekszik és növekszik.

Ramana Maharsinak az Indiai Bölcsnek volt egy mondata, miszerint, amikor a bárány feje bekerül a tigris szája közé, akkor már nincs menekvés, sorsa megpecsételődött.


Azaz, ahogy az egyén elér egy bizonyos pontot az ébredési folyamatában, onnan már nincs visszaút. Az egót végül összeroppantja az Ébredés. Így egy idő után (én is ebben vagyok már) az egyénnek nincs választása. Nekem sincs már. Az egó felerősödhet időről időre, küzdhet, mint a haldokló bárány küzd, ha akar a tigris fogai között, ám a vég biztos.


Annak a keresőnek, aki ebben az állapotban van, már nem kell motivációt gyűjteni. A motiváció adott. A lelkesedés és elhivatottság tüze lobog benne, mely a tiszta lét részleges vagy teljes megtapasztalásából fakad. Aki itt van, az már parázsló fáklya, s csak idő kérdése, mikor lobban be, és hatja át lényét a megvilágosodás kioldhatatlan tüze.


Mi van az egó túloldalán?
Szeretet.
Boldogság.
Harmónia.
Öröm.
Bőség.
Végtelen életenergia.


Ha a sötét ködfelhőben vagy most, akkor tarts ki. Hatalmas dolog, hogy idáig eljutottál, s mindez nem véletlen! Beletett munkád, gyakorlásod gyümölcse. Ha itt vagy, menj tovább..
Hadd végezd a tigris szája között, s jöjj rá,
illúzió a halál.


Sivananda


Ui.: Mindig öröm olyanokkal foglalkozni, kik a valóság mélyebb szinteken lévő megismerése érdekel, esetleg különösen érzékenyek, akár képességeik vannak. Gyakran egy intenzív spirituális folyamatban jön rá, akivel együtt dolgozom, hogy mennyi potenciál és szunnyadó lehetőség van benne. Ha érzed a hívást, szívesen beszélek veled utadról. Ölelés

További cikkek

Visszajelzések

Írj nekem

Kapcsolat

Email: hello@andrisvarga.com
Telefon:
 +36 30 164 67 97

Írj nekem

Amilyen hamar csak tudok, válaszolok!

Thank you! Your submission has been received!
A manóba! Nem sikerült elküldeni. Kérjük próbáld újra!